Amit az italról jó tudni
Mit iszik a világ karácsonykor?
Tőlünk közel s távol is jellemzően pezsgővel, borral, netán sörrel, portóival, brandyvel koccintanak a népek az ünnepek alatt. De pontosan mivel is, és honnan kerül hozzájuk?
A franciák, mi sem természetesebb, a gyöngyökre esküsznek. Állitólag jellemzően azt vallják - bár több világhírű, klasszikus borvidéket tudhatnak magukénak - felesleges fogásonként más-más bort tölteni a poharakba, ha ott az asztalon egy palack champagne. Szó szerint, hiszen az csak Champagne-ból származhat. A kanadaiak már nem ilyen kényesek. Sőt, szívesebben választják a 2008-ban indult, új-skóciai L'Acadie pincészet pezsgőit. Ausztráliában is a bubisra voksolnak, még hozzá arra, ami ikonikus szőlőfajtájukból a shirazból készül. Ez gyümölcsösebb, mint amit mi választanánk a decemberi koccintásokhoz, de jobban is illik az ottani kánikulai ünneplésekhez.
Alaszkában, ahol aligha kellene külön behűteni a pezsgőt, szívesebben isszák ilyen tájt a jégbort. Még hozzá a Texasból származó Denali család pincészetétől, ahol vadon termő gyümölcsökből, rizlingből és cabernet francból készítik. De elszánt sörisszáknak is van miből válogatni. A svédek alig várják, hogy megjelenjenek az erős, fűszeres, édeskés karácsonyi sörök. S a csak és kizárólag ilyenkor forgalmazott, alkoholmentes karácsonyi étvágygerjesztő üdítőjük, a julmus, ami tulajdonképpen nem más, mint a svéd kóla (ez itt ugyan nem a reklám helye, de aki kíváncsi rá, hogy milyen, az menjen az IKEA-ba).
A hagyománytisztelő angoloknak nincs karácsony (sem) portói nélkül. Az "erősített bor" alkoholfoka elérheti a 18-20-at is. Mi is kipróbálhatjuk sajtok, desszertek mellé, bevállalósabbak a füstös húsokhoz.
él-Afrikában igazán van miből válogatni, ha borról, pezsgőről van szó, de a tomboló strandszezonban is ragaszkodnak az ünnepi brandyhez. Nem csoda, elég, ha arra gondolunk, hogy tavaly az itteni Paarl borvidéknek tulajdonították a szakértők a világ legjobb borpárlatát.
A mexikóiak a bor mellett voksolnak, s természetesen, a sajátjukét látják szívesen az ünnepi asztalon. A Guadalupe völgy adottságai állítólag Toszkánáéval hasonlíthatók össze. Venezuela borspecialitása a petit verdot, ami eredetileg bordeaux-i, csak ott már réges régen megunták.
A spanyolok mélyszínű, gyümölcsös vörösborokkal ünnepelnek, kedvenc fajtáik Rioja és Ribera del Duero tájáról kerülnek ki. Hogy melyik fogáshoz, mit isznak, az , mint a borszerető-értő népeknél adott, attól függ, milyen könnyű vagy nehéz az étel, és mennyi időt töltött a bor hordóban. A legrövidebb érlelésű a joven és az ariana, a standard a reserva, míg egy gran reserva hosszú éveket várakozik a pince hűvösében.
S hogy nálunk mi a karácsonyi "leg"? Állitólag a tokaji aszú. Tán, mert a libamáj nagyon tudja kívánni... De érdemes kipróbálni más fogásokhoz is.
Miért kell a bort dekantálni (szellőztetni)?
Dekantáláskor gyönyörű, intenzív illatanyagok szabadulnak föl - a szellem kijött a palackból... Sok gyümölcs, kellemes fa és ezek tökéletes összhangja.
Ha idős, üledékes bort választottunk, akkor azt dekantálnunk kell, ami annyit tesz, hogy gyertyaláng felett, csobogás nélkül áttöltjük a dekantáló palackba a láng fényében ellenőrizve, hogy ne kerüljön át üledék az edénybe. Azon kívül, hogy mentesítjük az italt az üledéktől, ezzel a módszerrel át is szellőztetjük borunkat. Főként a vörösborokra jellemző zárkózottság megszűnik azáltal, hogy az ital az áttöltés során kapcsolatba kerül levegővel, illatanyagai így jobban felszínre kerülnek és a bor kinyílik.